A nagy bemutatással, az “after” fotók publikálásával meg akartam várni azt a pillanatot, amikor azt mondom: készen van a tetőterünk berendezése. Aztán rájöttem, hogy az még nagyon soká lesz, mert mindig kell még valami kis ez, meg egy kis amaz, és hát az ilyen kis apróságok adják majd meg a végső hangulatot, a befejezettség, belakottság érzését.
Például, hogy a legfontosabb “hiánycikket” említsem, ezeken a fotókon még átmeneti székek vannak az asztaloknál, az ide tervezett és egyébként a legnagyobb luxusberházású foteleink a tervek szerint, még csak hetek múlva érkezett volna meg hozzánk, de miután lefotóztuk a tetőteret és megírtam a posztot, meglepetésszerűen megjött az én fotelem, úgyhogy hamarosan megmutatom azt is.
Kell még több tároló a ferde falsík alá, ülő, vagy fekvőalkalmatosság az üveg moodboard mellé, és még legalább két (vagy három) zárt komód (általam tuningolva, természetesen), amikben iratokat tudunk eldugni, valamint az összekötő folyosóra egy szép szőnyeg. Ja, és a gardróbba egy kicsi kárpitozott kanapé-pad, ha találnék valami szépet a Vaterán, melyet magam szeretnék majd kárpitozni. A párnákat ideiglenesre szántam, de most ez így tetszik nekünk, aztán később majd jöhet néhány komolyabb darab. És a kis papírtáska gyűjteményem is remélhetően folyamatosan gyarapodni fog a falakon 
Innen indultunk:
Most itt tartunk:
Amíg teljesen készen nem leszünk a berendezéssel, érjétek be a munkaközi fotókkal, melyek azért már eléggé sokat mutatnak és melyeken talán érezhető a mi kis munkahelyünk hangulata. Imádok itt lenni, tudjátok? Itt írom a bloposztjaimat, itt kutakodom a Vaterán, itt ücsörgünk és elmélkedünk a kanapén két munka között a szerelmemmel. Ez itt az alkotóműhely, egy kreatív tér, egy felnőtt “chill out” zóna.
A tervezés folyamán egy nagyvonalú teret akartam megvalósítani, ahol minden egyszerű, visszafogott, csak a kiegészítőkkel variálva, kevés színnel módosítjuk a tér hangulatát.
Azt akartam, hogy ez egy inspiráló, alkotásra ösztönző tér legyen, leginkább a szerelmem számára, de persze, nekem is. Fontosnak éreztem, hogy ez a tér más legyen, mint a lenti, ezzel is sugallva, hogy itt mások a prioritások, más az enteriőr feladata és hogy ez egy szeparált, független helyisége a lakásnak.
Első lépésben lebonottuk a “konyhakezdeményt” amire nem volt szükségünk, majd átfestettük a padlót és a falakat, hófehérre. A fehér szín még tovább tágította a teret és sokszorosan visszadobja a fényt, ami nem utolsó szempont egy gyakran műteremként is használt helységben. (a tavaszi PIN Magazint már nagyrészt itt fotóztuk) Nem akartunk sok színt, így csak egy kis szürke és menta-türkiz kombináció bukkan fel itt-ott.
Az Ikeában jól bevásároltunk igazán olcsónak mondható bútorokból. Onnan van a fehér kanapé, melynek fém lábait fehérre festettem, az edzett üveg asztallap lábai, szintén sk fehérre festve, a lerakóasztalnak használt laptopasztalkánk, melyről már posztoltam korábban, és a ferde tetősík alatt megbúvó éjjeliszekrények is. Ezekből az éjjeliszekrényekből még sorakozik hat darab a garázsban, arra várva, hogy kicsit jobb idő legyen és nekem is legyen kedvem ehhez az igazán pepecselős feladathoz.
 |
| festett lábakkal szebb az Ikea kanapé |
 |
| Lámpa, a Vateráról. Még nincs kész teljesen és fogok írni róla. |
 |
| 2490 Ft-os tárolók, fehérre festve |
A második, nagyon fontos és a teret meghatározó változtatás, hogy megszüntettük a spotokat és helyette egy sokkal izgalmasabb világítást használtunk: különböző magasságokban felfüggesztett, Tilka textilkábeles izzókat tettem fel, saját magam, egy létra tetején ingadozva. (a végén a bekötést már nem én csináltam).
 |
| a lámpák blokkonként kapcsolhatók, akár teljes, akár helyi megvilágítás szerint |
 |
| hangulatvilágítás Tilkával |
A harmadik lépés maga a berendezési tárgyak kiválasztása volt. Úgy gondoltuk, a sok ikeás bútor mellé, kell egy két “nagypályás”, egyedi holmi is. Ilyen például a hatalmas, 140×150-es edzett üveg asztallap, mely majdnem nem tudott feljönni a tetőtérbe, végül nagy családi összefogással, miliméterről-miliméterre felvarázsoltuk ide. Az asztalt a szoba közepére tettük, ettől még nagyobbnak tűnik a tér, még izgalmasabb az elrendezés. Ehhez a nagyvonalú asztalhoz egy számomra nagy szerelem, és igazi vágyálom fotelt kaptam. About Chair a dán Hay-től. Imádom ezt a céget! Egy bútorokkal foglalkozó nőnek van egy kortárs design-ikon darabnál szebb ajándék? Hamarosan lesz fotó róla is!
A szőnyeg, bár szintén Ikeás, egy újabb drágább darab, egyik fő eleme a térnek. A többi pedig már a kiegészítőkön múlik, a dobozkákon, a párnákon, az asztal dekorációján, a falon elhelyezett gyűjteményemen, a virágokon, apró kis emléktárgyakon. És még nincs vége. Mert minden tér, mire elkészül, új arcot kíván. Nem hiszitek? Pedig ez tapasztalat…….:-)
A tetőtér felújításával, berendezésével kapcsolatos többi posztot a képekre kattintva elérhetitek:
Hozzászólások: