2014.10.13.

Hogyan pácolj, lazúrozz helyesen?

Ezzel a poszttal már régóta adósotok vagyok! Lassan egy éve hogy feltettem a kérdést, szeretnétek-e a témáról többet tudni. Sokat írtam már arról, hogy kell bútort festeni, de arról hogyan kezelhetjük egyéb módon a fát, azt hiszem még sosem. Most összeszedtem mindent amit a fa felületkezeléséről tudni érdemes.

 

Először is, tegyünk rendet.

Amennyiben nem fedőfestéket használok, akkor a fa színezésénél (nem festésénél!) leggyakrabban a “pácolás” szót használom/használjuk.

Pedig a pácolás nem a helyes kifejezés, bár szerintem mindannyiunk számára kifejezi a metódust, amivel a fa felületét színezzük úgy, hogy a fa szerkezete, erezete még jól látszódik és megtartja eredeti jellemzőit.

lazurozas_alapok_1

A fa színezésére rendelkezésünkre áll többféle termék és ezek nagy része bizony nem “pác”. Nézzük, mik vannak, ismerkedjünk meg velük:

vekonylazur

Helios vékonylazúr

 

1. Vékonylazúr

A vékonylazúr gyorsan és mélyen szívódik a fába és belülről eltömítve a pólusokat védi meg a fát a külső időjárási viszonyoktól. “Vékonyságának” vagyis finom fedésének köszönhetően a fa erezete és mintázata egyaránt jól látszódik majd a kezelés után is. A vékonylazúr tehát beszívódó, nem a felületen köt. Így a fa felületén sem képződik védő filmréteg.

Mit is jelent ez? Például azt, hogy kültéren nagyon jól használható olyan felületeken, amelyek a hő, a levegő nedvessége vagy a nap hatására változtathatják az alakjukat mint pl a kerítés. Érdemes kültéren sötétebb színezetű vékonylazúrt használni a jobb UV védelem miatt.

A jobb minőségű vékony és vastag lazúrok eleve tartalmaznak UV- szűrőt de ezt mindig érdemes leellenőrizni. Kültéri használatnál az UV és gombavédelem elengedhetetlen, ehhez a lazúrozás előtt vigyünk fel a felületre speciális gombaölőt és ha nincs a lazúrban UV védő, akkor ilyen adalékot is.

Beltéri bútoroknál én nem vékonylazúrt használnék, pont azért, mert nem képez “filmréteget” a bútoron így a mechanikai védelem is lényegesen kisebb. Bár külön lakkozással ezen is segíthetünk!

vastaglazur

Sadolin vastaglazúr (dió)

 

2. Vastaglazúr

A vastaglazúr már egy “vaskosabb” anyag, ahogy a neve is mutatja. Szintén beszívódik a fába, mint a vékonylazúr, de nem olyan mélyen és vastagságának köszönhetően már képez egyfajta védőréteget a fa felületén, így a nagyobb fizikai hatásoknak kitett felületeken inkább ezt az anyagot érdemes alkalmazni. (pl lépcső, korlátok, asztallap). Ha kültéren használjuk, ugyanúgy kell alá speciális alapozó adalék, melyben gombaölő és esetlegesen UV védelmet adó adalék van!

Hátránya hogy a bevonat miatt a fa erezete már kevésbé látszik, és szabad téren könnyebben és gyorsabban “öregedik el” a vékonylazúrnál. (alakját változtató fanyagnál hamarabb lepattogzik, sérül)

Beltéri bútoroknál ezt érdemes használni.

Lakklazúr

Bori lakklazúr

3. Lakklazúr

Ahogy a neve is mutatja ez valójában egy színezett lakk. És ahogy a lakkok, ez az anyag is felületen szárad, nem szívódik a fába, hanem annak felületén képez védőréteget. Miközben színez is. Tehát: a fát megszínezi, közben pedig a felületén megszáradva védi is azt a mechanikai sérülésektől, de faápoló anyagokat nem tartalmaz. Padlókra én ezt kenném, de kültérre nem ajánlom, mert minden ami felületen szárad, a napsütés, az UV és az időjárási viszontagságok hatására egy-két év alatt megrepedezik, elöregszik.

4. Pác

A pácoknak is van több fajtája. Vizes, oldószeres és alkoholos. (az előbbi kettő jellemző a vékony és vastaglazúrokra is).  Az alkoholos verzió tasakos változatban kapható. A pác nem tesz egyebet, mint beszívódik a fába és elszínezi. Nem ápolja, nem védi, nem csinál a színezésen kívül semmit. Viszont szépen megmarad a fa erezete, mintázata és gyönyörűen ki is tudjuk emelni ezeket egy szép páccal, ami világos és egészen sötét is lehet.

De ha azt szeretnénk, hogy a bepácolt felülte hosszú élettartamú legyen, akkor gondoskodnunk kell egyéb felületvédelemről, pl waxolásról, vagy lakkozásról.

 

ecetes_elegy

Ecetben feloldott fémgyapot

 

5. Házi “bemosók” és egyéb DIY trükkök

Most jön az a rész, amitől az egyszeri festő-mázolók a hajukat fogják tépni… És valószínűleg ha jót akartok, magatoknak kell kézbe venni a dolgokat. Mert ezekkel a házi “bemosókkal” csodát lehet alkotni.

Az első ilyen házi bemosó a fémgyapot és az ecet házasításával jön létre. A fémgyapotot ollóval kicsire vágom, beleteszem egy nagyobb befőttes üvegbe majd felöntöm ecettel és két hónapra félreteszem. Az ecet közben feloldja a fémgyapotot és egy olyan egyveleg jön létre, ami azon túl hogy elszínezi a fát, kicsit fel is marja az erezetet és így az új natúr fenyőlécből is lehet antik deszkát varázsolni.

 

ecetes_

Vagyis, az erezet nem hogy látszik, de hangsúlyt is kap! (a képen látható elegyem már egy éves, azért ilyen sötét). A színe attól függ, hogy milyen vastagon mossuk be az elegyet a fába.

 

Házi elegyek

Házi elegyek

A másik ilyen házi bemosó egyveleg nem más, mint egyszerű vizes bázisú festék (lehet akril, lehet vizes zománc) jól felhígított változata.

A lényeg, hogy a fedőfesték teljesen híg legyen (vízzel hígítunk!), tejszerű állagú, folyós. Az ilyen bemosók stílusilag szerintem jobb ha nem színesek, mert a fa szépségét a visszafogott, egyszerű színek fogják kiemelni. Praktikusan a szürke és árnyalatai vagy a fehér és árnyalatai jöhetnek szóba.

A folyós festéket állaga miatt kenni nem lehet, csak bedörzsölni, bemosni. Innen ered a technika angol neve is: whitewash vagy graywash.

A workshopomon még egy általam fejlesztett “titktos eleggyel” is szoktunk whitewash technikát gyakorloni de azt most itt nem írom le, inkább gyertek el. (Jelentkezés ITT)

Ezek a bemosók mint látjátok nagyon hígak, és ezért különleges felviteli technikát igényelnek. (lentebb erről részletesen) A bemosó oldatok ugyanúgy viselkednek mint a pácok, tehát csak színeznek, de nem védenek és nem képeznek felületet a fán. Érdemes tehát lakkozni őket, hogy sokáig gyönyörködhessünk bennük!

Ezeket a bemosókat egyébként pácolt, vagy lazúrozott felületekbe is bemoshatjuk, tehát keverhetjük a felületkezelőket bátran! Sőt, aki igazán különleges antikolt felületre vágyik, keverje a színeket is nyugodtan! Én ennél az asztalnál kétféle lazúrt és plusz szürke “bemosót” is használtam, no meg egy kis ecetet….Bővebben a kivitelezésről ITT.

 

asztallap

Antikolt fa asztallap

 

Most hogy tudjátok mi micsoda, nézzük mire figyeljünk ha lazúrozni/pácolni akarunk:

1. Mivel a lazúrok és pácok láttatni engedik a fa felületét így annak hibát is, nem érdemes ilyen módon kezelnünk bútort ha az több helyen sérült! Léteznek ugyan úgynevezett “folyékony fa” vagy “fagitt” elnevezésű javítópaszták, de ezek is elütnek azért a fa felületétől így használatukat csak igen kis mértékben javaslom lazúrozás során.

2. Csiszolni ilyenkor is kell! Ha a bútor már vastaglazúrozva, netalán lakklazúrozva volt, akkor a teljes régi réteget el kell távolítani a csiszolás során. Nagyon kell figyelni, hogy ha lazúrozni akarunk, akkor csakis szálirányba csiszolhatunk! (tilos össze vissza, erezeten keresztbe mozgatni a csiszolót)

3. Lazúrozás, pácolás előtt is érdemes alapozni, főleg ha kültéri a bútor. Természetesen nem a hagyományos alapozókra gondolok, hanem gombaölőre, vagy UV-védelmi szerre.

3. A lazúrozásnál és pácolásnál is figyelni kell arra, hogy ne üljön meg sehol  a festék és legyen nagyon alaposan eloszlatva a felületen, mert ahová több kerül, ott sötétebb lesz a fa. Veszélyes zónák: a bútorok élei, találkozási pontok, faragványok, díszek. Különösen figyeljünk a megfolyásra, mert ha nem vesszük időben észre, azok is sötét foltot hagynak majd a bútoron.

4. Hogy mindenhol egyenletes legyen a lazúr és így a szín is, én legtöbbször így csinálom: ecsettel egyenletesen felhordom a lazúrt/pácot/bemosót, majd egy szivaccsal vagy puha ronggyal szálirányban áttörlöm. Ennél a technikánál valószínűleg többször kell ismételnünk a műveletet, viszont garantáltan nem ül meg a lazúr sehol. Lakklazúrnál a szivacsos, rongyos áttörlést elhagyom, ilyenkor puha bársonyhengerrel megyek át a felkent anyagon. (a lakklazúrnál úgy teszünk, mintha fedőfestékkel dolgoznánk)

5. A szép munka érdekében vegyünk lazúrozó ecsetet és ügyeljünk rá, hogy nagy, egyenletes mozdulatokkal dolgozzunk,lehetőleg végighúzva az ecsetet az adott részen. (tehát nem pacsamagolunk, nem ütögetjük a festéket és nem hordjuk fel kis részenként) Szintén nem hordjuk fel a pácot és a lazúrt száliránnyal keresztben. Vagyis: szálirányban festünk.

 

Már csak a házi bemosókkal véghezvitt Whitewash és Greywash technikák bemutatása maradt hátra, amelyeket egy következő posztban  (ITT) osztok meg veletek.

Addig is, az egyes felületkezelők sorrendben:

Minták

Minták

1. Helios vékonylazúr makadám színben

2. Sadolin vastaglazúr dió színben

3. Bori lakklazúr dió színben

4. Ágymester manufaktúra antik tölgy színben

5. Így néz ki az ecetben feloldott fémgyapot fába dörzsölve

6. Greywash natúr fenyőre

7. Antikolt natúr fenyő, kétféle páccal, ecettel. (ÍGY)

8. Ágymester manufaktúra pác + greywash

9. Antikolt fa kétféle páccal, ecettel + greywash

 

FOLYT. KÖV a greywash és whitewash technikákkal! (ITT)

Még több praktikát, tippet és kivitelezési tanácsot találsz ITT.

Vagy iratkozz fel hírlevelemre az extra információkért ITT.

Hozzászólások:

Új vagy? Kezdd ITT
Keresés

Social média

Archív

Google fordító

Keresés

© Kicsiház. All Rights Reserved
Translate »
Facebook
Pinterest
Pinterest
RSS
INSTAGRAM