Bár vannak kivételek, alapvetően nem hiszek az előre kikevert festékszínekben. Az árnyalatok finomra hangolásához kell a gépi keverés, meg a lehetőség hogy milliomegy színből választhassak. De hogy mi is a gépi keverés és hogyan működik, azt magyarázom most el ebben a posztban.
Az ugye, mindenkinek megvan, hogy vannak ezek az előre kikevert színek, aminek mindenféle hangaztos neve van. Ez egy nagyon egyszerű megoldás, mert minden barkácsboltban kaphatóak, nem kell vele bajlódni, csak leemelni a polcról, ami tetszik és kész.
A buktató, hogy általában ezek a színek viszonylag egyszerűek, kissé lebutítottak, és bár vannak üdítő kivételek, nehéz megtalálni azt, amit én például megvennék, vagy ajánlanék. Számomra pont az árnyalatok finomsága hiányzik belőlük. Mondjuk a Dulux Denim Drift színe pont egy ilyen kivétel volt, mert a régi házam összes szobáját azzal festettük ki és az egy nagyon jól eltalált szín volt. (nézzétek meg ITT)
Szintén kivétel a komoly tradíciókkal rendelkező angol cég, a Farrow and Ball színskálája, aminek a színei igazi klasszikusok, csodálatos árnyalatokban, csilliókért és őket nagyon nehéz például szemre kikevertetni más festékből.
Minden másra ott a gépi keverés. Ami sokkal több lehetőséget tartogat, sokkal több színt, sokkal több árnyalatot.
A gépi keveréssel ugyanis ti magatok tudtok választani a számtalan szín között. Millió lehetőséget tartogat számotokra! Gépi színkeverés minden festékboltban van!
A gépi keverés úgy működik, hogy van egy kód, amit ha beütnek a gépbe, kijön, hogy miből mennyi festék kell az adott bázisú festékbe. Világos színeknél a bázis fehér, de ahogy sötétedik a szín, úgy kell egyre sötétebb bázis is.
Emiatt, minél sötétebb egy szín, annál drágább lesz a festék. A boltban a polcon mindig a fehér bázis ára van kiírva, tehát ha nagyon sötét a szín, simán lehet az ár az alapár duplája is!
A Gépi keverésnél az úgynevezett NCS színskálát használják, valamint a RAL színskálát. Ez két különböző skála, az előbbiben sokkal több a lehetőség. Vannak olyan festékgyártók, akik ezek közül a skálák közül egyiket sem hesználják, mert saját kódolásuk van, de én ezt nem szeretem mert megint csak csökkennek a lehetőségeim. Maradok tehát azoknál a festékeknél, amelyek NCS-skálában keverhetőek.
NCS színskálát lehet használni Trinát és Tikkurila színeknél akár úgy is, hogy Tikkurila színkódot kevertetek Héra festékbe és viszont, mert bár a számozás más, mindkettő NCS-skála. Világos színek esetében, akár Poli-Farbe festékeket is kevertethetünk az NCS színskálából, de sötétebbet már nem, mert ahhoz nem lesz bázis.
Ha egyszer megvan a kiválaszott kód, akkor azt bárhol és bármikor vesszük, ugyanolyan lesz festékbe keverve. Csak arra kell figyelni hogy mindig ugyanabba a típusú festékbe kevertessük, mert különben lehet minimális eltérés. De csak minimális.
Én ha színt keresek, átnézem a Tikkurila és a Trinát színskáláját is és abból a rengeteg színből garantáltan meglesz az a bizonyos “tuti szín”. Tudom, ez a legnehezebb része. Hogyan lehet pár centis kis kártyákból kiválasztani azt, ami a legjobb? Írtam már ezzel kapcsolatban pár tippet ITT, de nem lehet elégszer ismételni: festékminta, festékminta, festékminta!
Nekem van itthon színskálám, de ez nem evidencia hogy minden háztartásban legyen, főleg hogy már 30 000 Ft-ot is elkérnek egy ilyen skáláért. Mivel jó színt választani idő, érdemes kölcsönkérni a skálát a festékboltból. A borsos ára miatt, kérni szoktak érte depositot, amit a kártya visszahozatalakor vissza is adnak.
A színksála tulajdonában kezdjétek el feltérképezni, hogy egyáltalán milyen árnyalatot szeretnétek. Kezdjétek el leszűkíteni a kört. Például eleinte csak azt jegyzitek ami tetszik, aztán szűkítitek egy bizonyos színre, mondjuk világoskékre és utána kezdhetitek finomra hangolni és a világoskékek közül megkeresni azt a bizonyos nyerő színárnyalatot.
Én általában 4 színre szoktam szűkíteni a kört és ebből a négy színből veszek mintát. Tikkurilából van negyed literes kiszerelés is, de Hérából (Trinát) csak egy literes. A minta festék vásárlása egy olyan plusz költség, ami nyilvánvalóan nincs a készre kevert festékeknél.
De ha már egy vagyont elkölt az ember a felújításra, festékekre, munkadíjra, stb, akkor ez egy igencsak megtérülő tétel, mert nem akkor jössz rá hogy szar az egész, amikor már két szobát átfestettek a festők…
Én tehát jó esetben 4, rossz esetben 6 doboz festéket áldozok arra, hogy a tökéletes árnyalatot megtaláljam.
Itt 5 színt kentem ki a falra, ugyanezt az öt színt a nappali több pontjára is, így lett meg a tökéletes kód: Y444
Ezeket kifestem a falra, a lakás, vagy a szoba több pontján (lehet nagy kartonpapírra is, ha nem akarjátok összekenegetni a falat) és a kikent színmintát nézegetem a nap különböző szakaszaiban, Egy-egy szín teljesen már hatású lehet attól függően hogy milyen fény éri, más arcát mutatja lámpafénynél és nappali fénynél.
nagyon gondolkodunk (itt két színt kellett választani, és kerestük a tökéletes párost)
A befútó színpár a ház színénél
Ezek után pedig halálbiztos döntést tudok hozni. Így csináltuk a ház színezésénél és most a nappali-étkező tökéletes színének megtalálásakor is. Így csinálom mindig és még sosem éreztem azt, hogy hibáztam.
A kódokat pedig elmentem magamnak, hogy évek múlva is tudjam, mit milyen színűre festettünk. (Vagy írok egy posztot róla, mint ahogy tettem ezt ITT. :- ) )
Hozzászólások: