Hihetetlen, hogy vége a nyárnak. Épp csak pislantottam egyet. A legborzasztóbb az, hogy június eleje óta, szinte semmit nem haladtam a lakásunkkal, mert mindig volt valami, ami közbejött, ami fontosabb volt, ami nem tűrt halasztást.
Közben pedig, egyre jobban frusztrál, hogy még mindig a szakadt huzatot nézem a kanapénkon és a foteleken, hogy még mindig nem készült el az új ágy a hálószobánkba és még mindig nem tudom, milyen szőnyeg kerüljön a nappaliba.
Így jár, aki mindent maga akar megcsinálni.
Tennivaló pedig akad bőven, az otthonunk csinosítgatásán túl is. Túl vagyok egy igen sikeres barkács táboron, múlt héten már az októberi szám dekor rovatát készítettem az Éva Magazinnak, és született egy három oldalas DIY anyagom is, ami a hamarosan megjelenő Polgári Otthon magazinban lesz olvasható.
És csak úgy mellékesen, elbúcsúztam a munkahelyemtől, ahol augusztus végén kellett volna munkába állnom a Gyed és a szabadságom lejárta után, és ráléptem a szabadúszók nagyon-nagyon rögös útjára. Igyekszem csak előre nézni, és nem megijedni.
Számtalan dolgom van, amit hat órába kell sűrítenem nap mint nap, és bizony, a kis lakásunk csúnyán mostohasorsra jutott, alig törődtem vele.
Hétvégén azonban, a fiúk alvásidejében, elkezdtem lefesteni a múltkorifélresikerült alkotásomat, és annyira belejöttem, hogy kifestettem az egész nappalit. Kapott egy mélyebb, sötétebb, tartalmasabb színt, ami előtt jobban érvényesülnek a fehér bútorok.
A falat átfesteni, ha már egyszer ki lett glettelve és szép sima, nem nagy kunszt!
Első körben, maszkolószalaggal körbe kell ragasztani a plafont a fal találkozásánál, és a padlószegélyt. Ha ügyes vagy, szereld le a kapcsolókat és a konnektorokat, ha nem, akkor ragaszd körbe azokat is.Én körberagasztottam 
Leszereltem viszont a falikarokat, mert azt nem lehet körbefesteni…
Teríts le egy nagyobb fóliát, és öntsd egy nagy tálba a festéket. A festéket a széleken, tehát a fal és a plafon találkozásánál, meg a padlószegélynél ecsettel húztam meg, de egyébként, egy nagy hengerrel vittem fel a festéket a falra. Erőteljes mozdulatokkal dolgoztam.
Hat óra alatt elkészültem a teljes nappalival. (ennyit nem aludtak a gyerekek, úgyhogy a nagymamapowert is be kellett vetnem).
Közben kiterveltem, hogyan dekorálom a falat úgy, hogy ne legyen szokványos, funkcióiban optikailag különítse el az egyes részeket, és tartalmat is adjon az üres falnak.
Csak legyen rá egy kis időm!
Ti szoktatok falat átfesteni hangulatotok szerint?
 |
| van egy kis rumli |
 |
| olyan volt, ilyen lett – ott már majdnem kész |
Hozzászólások: