Retró sámli átalakulása

Alapigazság, hogy minél látványosabb egy bútor átalakulása, annál időigényesebb volt a kivitelezés. Nem áltatlak benneteket, ez többnyire így van. Többnyire. De van amikor a kivétel erősíti a szabályt és egy ügyes trükkel, nagyjából fél óra alatt is csodát lehet tenni.

Itt van ez a nyomorult kis szocreál sámli. Így elég béna, de a lábait, azt imádom!

Nem ez az első eset, hogy egy bútornak a lábaiba szeretek bele, ahogy erről már olvashattatok ITT.

Eredetileg virágtartót vagy éjjeliszekrényt akartam ebből sámliból készíteni, de úgy alakult hogy Effie szobájába kellett egy bevállalós kis ülőke a készülő fésülködőasztal mellé. így elhoztam a garázsból és Orsinál gyorsan meg is valósítottam az elképzelésemet.

Először lebontottam az ocsmány kárpitot. Szerencsére szar munkát végzett az előző kárpitos, így szinte magától jött ki az összes kapocs. a lebontott sámlit lefestettem, a lábainál direkt nem kimérve, hanem ad hoc jelleggel sárga festéket vittem fel, amolyan zokniként.

Maradék szivacsra felrajzoltam az ülőfelületet filccel, majd sniccerrel kivágtam. Sprayragasztóval felragasztottam a farostlemezre a szivacsot.

Ezután előkaptam a korábban már megvásárolt mű báránybőrt. Igen, azt! Szőrös, puha, jó meleg és nagyon vicces. Jól mutat majd ezen a sámlin! . A báránybőr utánzatot az Ikeában vettük (EZT) és egyéb, egyedi felhasználásáról a hírlevélre feliratkozók már olvashattak.

A maradékból párna lesz.

A báránybőrre helyeztem a sámlit, körberajzoltam az ülést, levágtam ami kell és négy helyen megtűztem az egyedi “kárpitot”. Utána csak hozzáigazítottam a többi részt és megtűztem azokat is. Végül levágtam a felesleget.