Hát nem mondhatom, hogy rohamléptekben haladnék a fiúk szobájával, de ne legyünk telhetetlenek, kis lépések is lépések.
Az első darab, amit átalakítottam nekik, ez a böhöm nagy láda lett.
Nagy és ronda.
Ronda de nagy.
Jóóóóóó sok játék elfér benne és ez a lényeg!
Arra gondoltam, hogy a tetejét is ki kellene használni, mert hát ugye, kicsi a hely.
Ezért ebből a ládából úgy gondoltam, padot fogok csinálni.
Játéktárolós padot.
Az első pár lépés a szokásos menetrend szerint történt: csiszolás, portalanítás, alapozás, hibák betömése, festés két rétegben.
Azután felszereltem rá faáruházban kapható tölgy bútorlábakat. Majd vágattam rá egy falapot, amiből lesz az ülőrész.
És itt jönnek a képbe a fiúk: odaadtam nekik a kárpitot meg egy csomó POSCA filctollat, amit kipróbálásra kaptam, és hagytam, hogy kiéljék magukat. A szálirányra végül nem figyeltek, de nem lehetek telhetetlen. A filccel jól összefirkált anyagot kivasaltam így fixáltam az alkotást.
A falapra először szivacsot ragasztottam, majd közbélést tűztem rá, végül jöhetett a firka-kárpit.
A felesleget levágtam, az anyagot letisztáztam és végül ráfúrtam a kárpitozott deszkára úgynevezett zongorapántot, amit aztán a ládához is hozzáfúrtam.
így lett készen a játéktároló láda, amire azért ülni is lehet. Ja, és bónusz, hogy a kárpit vizes ronggyal tisztítható. Őrült egy praktikus darab ám! A fiúk pedig igazán nagyon élvezték a rájuk bízott fontos és kreatív feladatot, úgy hogy biztosan lesz folytatás!
fotó: Balogh Orsi
Hozzászólások: