Szerelem volt első látásra. Nem gondolkodtunk, nem mérlegeltünk, tudtuk hogy a sorsunk összefonódik. Csodálatos hat évet töltöttünk együtt. De most eljött a búcsú ideje, mert egyre nőtt bennem a késztetés: szükségem van a változásra. A hetedik év mindig a váltás éve.
Nem unalom ez, nem is arról van szó hogy már nem tetszik az orgonás tapéta, de hat év után ideje a váltásnak.
Én is és a férjem is sokáig ragaszkodtunk ehhez a karakteres mintához, ami csodás hangulatot adott az otthonunknak.
Nagyon illett hozzánk és a házhoz.
Tavaly karácsonykor döntöttük el, hogy bármennyire is szeretjük, jó lenne kipróbálni valami mást, valami újat. Úgy döntöttünk hát hogy leszedjük az orgonás tapétát.
Sokáig kerestem helyette másik tapétát de egyelőre nem találtam olyat, ami mindkettőnknek egyformán tetszik amiért ugyanúgy rajongunk. Így a változás csak új színeket hoz, új tapétát nem. Egyelőre.
Elég konkrét elképzeléseink voltak arról, hogy mit szeretnénk. Itt van például ez az enteriőr ami az egész átalakítás legfőbb inspirációja:
Nagyon szeretjük ennek az enteriőrnek a hangulatát, a stílusát és a színeit. Ez az amit itthon is meg akartunk valósítani.
Így egyértelmű volt hogy megváltoztatjuk a színeket, újrafestjük a falat a nappaliban és a konyhában is. Ha már újrafestünk, a berendezésen is változtatunk, így egy-két bútort lecserélünk és egy-egy új darabot is beszerzünk. Az első ilyen új darab ez a Nathan’s Circles sideboard, amit gyönyörű állapotban szereztünk meg az Endrédi Antikvitásból.
Gyakorlatilag a bútor köré építjük most fel a nappali berendezését.
Színeket nehezen választottunk. Nehéz jó kékes-zöldes-zöldes-kékes, meghatározhtatalan vízszerű finom árnyalatot találni. Decemberben, amikor elkezdtük a tervezést, még csak a konyhát akartam kifesteni, és akkor vettem öt litert a Farrow and Ball Borrowed Light festékéből. Végül karácsony előtt mégsem álltunk neki a nagy átalakításnak így félretettük a projektet ami időközben grandiózusabbá nőtt.
Májusban, mikor szólt a festő hogy na, most tud jönni és van öt napja, akkor jöttem rá, hogy az a festék bizony a nappaliba is kell, meg a faburkolatokra is kell és mivel egy hét a festék rendelési ideje, buktam a Farrow and Ball színt.
Kezdődött a színvadászat, hogy gyorsan találjunk valamit, ami hasonló ahhoz, amit már egyszer kiválasztottunk. Mindig több színből választok, a mintán nem szoktam spórolni. Több, különböző falszakaszokra festem fel a színmintát és több napszakban, más-más fényviszonyok mellett tesztelem a választás előtt. Színválasztári technikámról még ITT olvashattok bővebben.
Így lett Tikkurila Y444 a fal színe. Az előszobába elég lett a szintén decemberben megvett Farrow and Ball Pink Ground színben.
Mire kifestettük a szobát, az új lámpa is megérkezett, amit az Aliexpressről rendeltem. Aliexpresszes lámparenedléseimről megírtam már a tapasztalataimat ITT és ITT.
Ez a Lindsey Adelman lámpa eredetileg 21 000 USD. A kínaikatól érkezett koppincs 266,79 USD-be fájt nekünk, plusz vám. Volt gyártó aki ennek a duplájáért kínálta ezt a lámpát de nekik csak áttetsző illetve szürke búrával volt készleten, így a kék színű búra miatt bekockáztattam az olcsóbb koppintást, ráadásul úgy, hogy a cégnek értékelése sem volt még.
Na ez az amit nem szabad Aliexpresszen. Jó szar minőséget kaptunk. Végül én fújtam le az egészet aranyfestékkel, hogy kinézzen valahogy. Tanulság: jó az aliexpressz, klassz dolgokra lehet lelni de itt mindig a legdrágábbat kell megvenni! Minél drágább, annál biztosabb hogy jó a minőség is. Na és persze, nézni az értékeléseket. Ha nincs értékelés akkor az kockázat.
Ennek ellentmond, hogy vettem falikart, szintén értékelés nélküli cégtől, teljesen normális áron és tökéletes minőséget, igényes kivitelezést kaptam:
Egyelőre itt tartunk. Van új falszín, új lámpák, csodás új komód és még pár dolog…….jön majd a folytatásban….:- )
Hozzászólások: