Nagyon sokféle műanyag kanalas ötlet kering a Pinteresten, de bátran mondhatom, hogy ilyet még nem láttatok! Ananász-lámpának kereszteltem el ezt az agyszüleményt, ami szerintem tökéletesen példázza, hogy saját kezűleg is tudunk alkotni trendi, szép és dizájnernek-ható cuccokat!
Mert tudjátok az én vesszőparipám, hogy a DIY arra jó, hogy olyan dolgokat alkossunk, amiért a barátnőket eszi a sárga irigység (nagyon nevetős smiley). Semmi értelme a béna kacatgyártásnak, ha már időt szánunk rá, akkor csináljunk valami olyat, amiért mások sok pénzt adnak a boltban!
A másik veszzőparipám, hogy érdemes külföldi online lakberendezési boltok kínálatát figyelgetni, mert hihetetlen inspirációkat lehet onnan szerezni. Elvégre csomó minden van, amit kis fifikával és ügyességgel lekoppinthatunk.
Ez a lámpa is úgy született hogy szerettem volna Effie-szobájába egy amolyan “statement” lámpát az íróasztalra.
Nem annyira az asztal megvilágítás (ehhez lesz csipeszes asztali lámpa) mint inkább a hangulatvilágítás és a stílus miatt. Kanalakkal már korábban is kísérleteztem és meg kell mondanom, hogy ez a kifelé fordított kanál minta egészen elképesztő látványt tud adni.
Ráadásul, jó nagy felületen ragasztható a kanál, így stabilan és időtállóan tudjuk őket ragasztani! (ne sajnáljátok a pénzt a márkás ragasztópatrontól!)
A DIY lámpa elkészítése egyébként nem olyan bonyolult, mint ahogyan elsőre látszik. De megéri a munkát mert egyszerűen imádnivaló lesz a végeredmény. Már gondolkodom azon, hogy ezt a fazont el kellene készíteni lakkfekete vagy metálarany színre fújva is.
Nem kell hozzá túl sok minden sem. Először is, kell egy csomó műanyag kanál. Lehet fa is, de azoknak nem ennyire ívelt a kanál részük és nem fog ilyen szépen kihajlani. Kell valamilyen műanyag cső is. Kell hozzá egy villanykábel és külön hozzá foglalat. Ezeket bármelyik barkácsáruházban beszerezhetitek. Kell egy kis faanyag (mindig van maradék a garázsban), szilikonos tömítő, gipsz és ragasztópisztoly, patronnal. Ja és a végén sprayfesték!
Régebben, amikor vázát meg virágtartót készítettem így (sajnos nincs róla poszt) akkor sniccerrel vagdostam le a kanalak szárát de az egy idegtépő meló volt és nagyon lassú is. Most egy kicsit a galambra ágyúval lövés esete forgott fent, mert elővettem a jó öreg Dremel DS 200-as vágógépemet és mondhatni fénysebességre gyorsítottam a műveletet. Ehhez a kanalakat kis tömegben összefogtam a munka asztal szélén, a lelógó szárat pedig fél pillanat alatt levágtam a szerszámommal. Olyan gyorsan dolgozott, hogy a kanalak végét a hő össze is forrasztotta, de így lett igazán szép és sehol sem recés.
Félretettem kosárnyi levágott kanálfejet és előkészítettem az alapot. Ehhez elővettem egy csatornacsövet a pincéből. (hogy mik vannak a pincénkben!) És remélem, hogy nem valami olyasmit találtam amire a férjemnek egyszer szüksége lesz…..
A csövön kifúrtam egy lyukat, ezen keresztül juttatom majd be a kábelt.
Utána nekiláttam “eldőlés-biztossá” tenni a lámpa alapját. Ugyanis ez egy magas lámpa lesz, a műanyag cső meg könnyű és nagyon gyorsan feldől. Ezt megelőzendő, gipsszel öntöttem ki a cső alját úgy kb tíz cm magasságig hogy farnehéz legyen. Ehhez kikevertem a gipszet.
Majd dekopír fűrésszel maradék faanyagból kivágtam két kört,melyek mérete a cső belső átmérőjével volt azonos. Az egyik kört be is illesztettem a cső aljába, körbekentem tömítő szilóval és beleöntöttem a gipszet.
Pár óra alatt megkötött és tényleg jó nehézzé vált a csövem.
Ebben a stádiumban kezdtem a kanalak ragasztgatását. Érdemes leellenőrizni hogyan jön ki a számítás, azaz hogy sűrűbben vagy ritkásabban rakjuk-e a kanalakat hogy mindnenhol egyformán legyen belőle és kiférjen. A lyuk mellett kezdtem az igazgatást és felragasztást, ott ahol a kábel bejut a csőbe.
Elég gyorsan haladtam, alakult a dolog.
Amikor készen lettem ezzel, beillesztettem és beragasztottam a másik fa kört a cső tetejére. Ezt a fa kört már kifúrtam középen, hogy a kábel azon keresztül távozzon a csőből.
Mivel nem akartam a lámpaernyőt a szép kis lámpatestre ráültetni, kellett valami ami kiemeli és megemeli a foglalatot. Ehhez egy fa építőkockát választottam amit középen át is fúrtam. Asszem ez tartott az egészben a legtöbb ideig. Utána ragasztóval erősítettem össze az elemeket.
Elővettem a spéci műanyag alapozó sprayfestékemet és lefújtam a lámpát.
Itt jegyezném meg, hogy utólag ezt kicsit másképp csinálnám: a csövet is és a kanalakat is külön-külön lefújnám mielőtt összeragasztgatom őket, amert a ragasztópisztolyból jövő szálakat irtó nagy macera volt eltávolítani utólag. Ugyanis ezek a ragasztószálak láthatatlanok, de ha ráfújunk egy rakás festéket nagyon is zavaróvá vállnak. Szóval ezzel elvoltam egy darabig.
Végül jött a sárga sprayfesték. Mivel sok a felület és több irányból is kell fújni hogy mindenhol egységes legyen a festés, ehhez a lámpához két(!) flakon sprayfestéket használtam el!
Az utolsó mozzanat volt a kábel és a foglalat összecsatlakoztatása. Ugyebár ezen áll vagy bukik az egész projekt. Bevallom nektek, ezt a műveletet a férjem csinálta amíg én a gyerekeket fürdettem. Na jó, addig nem, mert kb öt perces művelet volt a foglalat szétcsavarozása és a kábelek bepattintása. Az én uram álmából felkelve is megszerel bármit egy perc alatt
Ha a kábelt nem akarjátok átfesteni, azt mindenképp ragasszátok le Tésa tapasszal! Én nem ezt tettem, mert ki akartam próbálni hogy mi lenne ha dekortapasszal fedném a vezetéket. És mi lett? Hát jó lett!
A lámpa ernyője Orsi ötlete nyomán is csak egy markáns dekortapaszt csíkot kapott. Ez azért jó, mert bármikor könnyedén eltávolítható, ha esetleg megunnánk. Viszont szerencsére elég jól ragadt a textilhez bár én az elején szkeptikus voltam.
De nem a végeredményt látva! Hát mit is mondjak, szörnyen elégedett voltam az ötletemmel Pont az amit akartam: csajos, glamouros, stílusos és pimasz. Műanyag kanalakból tökéletes újjászületése!
Love or hate LOVE?
És a végére egy kis semmiség: képkeretből tálka:
“after” fotók Balogh Orsi
Hozzászólások: