Fatapasz, a Jolly Joker

Péntek 13-án kezdődött ez az egész. Pedig nem is vagyok babonás, de tényleg! Szóval, pénteken, 13-án, megadta magát a fényképezőgépem. Harcedzett kis darab volt, festék és glettfoltos, ütött-kopott, karcos, de működött. Egészen péntek tizenharmadikáig.

Azóta pedig, mintha üldözne a balszerencse. Folyamatosan olyan megvalósításokba kezdek, amik bár könnyűnek tűnnek és gyors befejezéssel kecsegtetnek, végül mindig kiderül, hogy aprólékos, idegőrlő és nehezen megvalósítható projektek ezek, csak jól álcázták magukat.
Mint ez a szék is.
Gondoltam, van egy szabad órám, lecsiszolom, és lefújom sprayfestékkel, úgyis elég régen vár a megújulásra.Ahogy jobban szemügyre vettem, láttam, hogy a támlája elengedte magát, és mindjárt szétesik, és hogy több kell ide, mint egy szimpla csiszolás.
Első körben tehát, a csiszolás után, szét kellett ütni a széket, hogy a támla végleg leváljon az ülésről. Majd a csapolásnál megtisztítva, újra össze kellett ragasztani a támlát és az ülést, és jó szorosan összeszíjazva, (szaniferezve, ha nagyon bennfentesnek akarok tűnni 😉 )félretéve várni, hogy a ragasztó megkössön.
Miután állt a támla, mint Katiban a baba, fogtam, és lefújtam alapozó sprayfestékkel.
Tudtam, hogy halott ügy, de reménykedtem, hátha most megdől az alaptézis, miszerint: a festék nem töm el lyukat, nem rejt el repedést és semmilyen sérülést sem fed el.

Az elején azt hittem, ennyi fatapasz elég is lesz

Látjátok a repedéseket?

Közelebbről jól látszik, hogy a festék csak felerősíti a hibákat, de nem tünteti el

Szóval, ha esetleg ebben a tévhitben élnétek, most itt a véres valóság, nem, nem, soha nem juttok semmire, ha csak festékkel akartok megújítani egy ütött-kopott, elhasznált és leroncsolódott bútordarabot!

Mit lehet tenni ilyenkor?

Mester Fatapasz. A varázssó. A Jolly Joker. Szögnyomok vannak a fában? Fatapaszt rá! Megsérült a fa? Fatapaszt oda! Csúnya karcolások, sehogy sem tűnnek el? Akkor is fatapasz kell! Több darabból áll a bútor és szeretnéd titkolni? Naná, hogy fatapasz a megoldás!
Az én székemen, az alapozó festék csak kiemelte a sűrűn elhelyezkedő repedéseket. Nem volt mit tenni, előkaptam a fatapaszt.
Ha ti is tapaszolnátok, fogadjatok meg pár tanácsot:

1. Fatapaszolás előtt is kell az alapos csiszolás, különösen a sérült részeken.
2. A tapaszt tubusos és dobozos változatban is kapni, mindkettőnek van előnye, hátránya. A tubus hátránya, hogy ha sokat nyomok ki, akkor a maradék kárba vész, előnye viszont, hogy a tubus védi a pasztát a kiszáradástól. A dobozba vissza tudom tenni, ami mégsem kell, de van esély rá, hogy hamar kiszárad a tapasz.
3. Mindig nagyon vékonyan kell felvinni a sérült részekre a fatapaszt, tiszta, de tényleg tiszta spaklival, alaposan elsimítva. Ne szivassuk magunkat a vastagon felkent fatapasz jelenséggel, mert borzadály lesz visszacsiszolni!
4. A spaklit a művelet után, azonnal tisztítsuk meg, feltéve, ha legközelebb is használni szeretnénk!
5. A fatapasz amikor megszárad, veszít a tömegéből, így előfordulhat, hogy a tökéletesen sima felület érdekében, újabb és újabb vékony réteg fatapaszt kell felkenni.
6. Mindig hagyjunk legalább egy száradási napot a tapasznak, akárhányszor kell ismételni a műveletet!
7. Ha megszárad és már tökéletesen fedi a lyukat/karcolást/sérülést, akkor finom csiszolóvászonnal nagyon-nagyon alaposan le kell csiszolni. Ujjunkkal ellenőrizve, hogy tökéletesen sima-e a felület. A göböket, egyeletlenségeket a festék csak felerősíti, így a pontos és alapos csiszolás a szép befejezés legfontosabb lépése.
8. A tapaszolás után Lehet alapozni és festeni. Ne fatapaszt, hanem ún. folyékony fát használj, ha a fabútort nem festeni, hanem csak pácolni akarod!
Mindezeket betartva, a legbénább, legelroncsolódottabb fabútorból is lehet tökéletesen újat alakítani. Mert a fatapasz tényleg mindent megold, mint a”Bazi nagy görög lagziban” az ablakmosó.