A felújítás alatt, egészen sok döntésben voltam bizonytalan, sőt, vagyok még ma is, de a fürdőszoba küllemét illetően, meglehetősen határozott voltam.
Egyrészt volt egy fotó, ami nagyon erősen inspirált, másrészt, ráakadtam a MOZA CementlapManufaktúrára, és ettől kezdve, össze is állt a kép.

Az új év számunkra továbbra is megújulást tartogat. Naná, hiszen jelenleg dobozhegyek és régi, lepukkant bútorok között élünk, igaz, már egy megszépült, megfiatalodott házban.

Nagyon jó ötlet volt ez a táblafal! Igaz kosz jár vele, hiszen a bőszen firkáló fiúk krétájáról száll a színes por, de kit érdekel? Imádják és sok időt töltenek előtte.

A mi ablakunkba is felkerültek ma a fények, és gyártjuk a karácsonyi dekorációt, miközben bútorokat is festünk. Nagyüzem van nálunk, de annyira jó, hogy egyre szépülünk!

Az előző bejegyzésben már belelógott a lába, és a facebookon is írtam már  a mostani kedvenc Ikea bútoromról, az  Edland komódról.
Mindig is nagyon tetszett ez a sorozat és szerettem volna egy darabot. Most itt van, de mi alakítottunk rajta egy kicsit.

Régi betegség nálam, hogy szeretem a nehezebbik utat választani. Aztán persze, mérges vagyok magamra a bénaságomért, de mégis, újból és újból a rögös út felé visz az utam. Ez a rossz szokásom alaposan kiütközött a házfelújítás alatt, és azt hiszem, tulajdonképpen, a padlóban csúcsosodott ki, formálódott már-már őrületté.

Megvan az a rész a Notting Hill című filmből, amikor Hugh Grant mélabúsan sétálgat a Portobello Road-on, és az idő múlását úgy érzékeltetik a nézővel, hogy közben láthatóan változnak az évszakok?
Na, nekem pont ez a snitt ugrott be legutóbb, amikor a kölköket a babakocsiban toltam, cakli-pakli összesen kábé negyven kilót magam előtt, mínuszban, szemerkélő hóban, latyakot kerülgetve.

Költözésünk helyett a férjem elutazott hogy megvalósítsa gyerekkori álmát és személyesen találkozzon a leghíresebb filmes bunyóssal, Bud Spencerrel. Nem mondom, hogy így nem csapnak majd össze a hullámok a fejem felett a jövő héten,

2010.12.10.

Piece of my heart

Laminált padló lerakva.  Nem mondom, hogy nem hullott ki közben az összes szál hajam, mert a segítségünk egy hétig betegeskedett, és naponta kuncsorogtunk, hogy mikor jön. Tegnap végre, a férjemmel közösen, befejezték a projektet, és a kis szívem csücske bekerült a helyére. komolyan, hevesebben ver a szívem, ha ránézek. Megbolondultam volna?


56. oldal
Új vagy? Kezdd ITT
Keresés

Social média

Archív

Google fordító

Keresés

© Kicsiház. All Rights Reserved
Translate »
Facebook
Pinterest
Pinterest
RSS
INSTAGRAM