Mondtam már, hogy szeretem az Ikeát? Van egy csomó cuccuk, ami nagyon jól tűri, sőt, mondhatni hálás azért, ha a “gazdája” kénye-kedve szerint alakítja a maga vagy az otthona aktuális képére.
Ebbe a kategóriába tartozik a Lack polc.
Az első, akkor még leánylakásomban, nyír színű furnérjával illeszkedett a fiatalosan modern enteriőrbe, majd évekkel később, mohazöldre pingálva, és egymáson elcsúsztatva képeztek ugyanezen polcok lebegő könyvtároló rendszert a következő, akkor már eklektikus hangulatú otthonomban.
A Lacknak jól áll a tapétázás és jól néz ki rajta az elejére stencilezett sorminta is.
Én most a gyerekszoba hangulatához igazítottam a jó öreg bútordarabot, és a régebben általam pingált csíkos fal mintáját festettem rá, mintegy 3D-be helyezve a sárga, zöld, szürke csíkokat .
A munkamenet első fázisa az alapos csiszolás volt, le kellett csiszolnom az előző festékréteget.
Ezután alapoztam egy jól fedő tapadó alapozóval, majd két rétegben felkentem az alapszínt, a rétegek közt visszacsiszolva.
Ezután jött a móka, a csíkozás. A falnál kimértem a csíkok helyét, centivel szépen bejelöltem az egész polcon, majd leragasztottam maszkoló-tapasszal.
 |
| Ezt a műveletet a fiúk szobájában csináltam, miközben ők a hátamon lovagoltak 😉 |
A csíkokat is két rétegben festettem fel.
Száradás után, lehúzva a csíkokat, örültem a végeredménynek,hogy sehol sem folyt be a festék a tapasz alá.
Végül, pontosan felrajzolva a csavarok helyét, felfúrtuk a polcokat.
A dinoszauruszok pedig új helyre költöztek 
Gyerekszoba berendezése hamarosan folytatódik egy igazán ronda fotel átalakítással, egy ósdi, de annál nagyobb láda gyerekszoba-kompatibilissé tételével és végül, ha eljön a tavasz és a teraszon is tudok festeni, egy kommersz, 50-es évekbeli konyhakredenc újragondolásával teszek pontot az i-re. Figyeljétek!
Hozzászólások: