Kezdjük az évet két nagyon jó olvasói munkával!
Az elsőt meglepő módon egy férfi olvasóm küldte.
Gergő, újdonsült férj és tudta, hogyan kedveskedjen a feleségének.
Ezúton is gratulálok neki (nekik)!
Külön öröm, hogy nem csak nőket inspirál a blogom.
A férfi olvasóknak pedig üzenem, hogy nincs annál vonzóbb, amikor egy férfi BÁRMIT meg tud csinálni, amire a felesége csak vágyik
Gergőéket megihlették az Ikea Rast hack-es posztjaim (ITT és ITT) és elkészítették saját változatukat.

Gergő szerint még kell rá egy kis festés, de szerintem már így is gyönyörű! Újabb példája annak, hogy a díszlécek bizony új külsőt tudnak adni bárminek.
Gergő pedig már egy újabb darabon dolgozik! Éljen, éljen

A második alkotást Ildikó küldte, ő részletesen dokumentálta is az alkotás folyamatát. A dédi szekrényét pofozta ki ügyesen és készített belőle egy bájos darabot. Így szól a levele:

“Inspiráció, lendület, bátorság. Ezt adta nekem a blogod az elmúlt évben, melynek gyümölcseként végre én is belevágtam egy szekrény felújításába. Az első lökést még a régi Kicsiházban, a fiúknak készített zöld csíkos szekrényed adta, és akkor döbbentem rá, mennyi mindent lehet kihozni egy régi bútordarabból is. (ERRŐL van szó)
Hasonló jellegű bútorunk nekünk is volt, kedvet kaptam a tuninghoz.

A dédi szekrénye, előtte

Adva volt egy kb. 100 éves ruhásszekrény, amit a férjem örökölt a dédmamájától. Lecsiszoltam, kigletteltem a hibákat, lekezeltem szúölővel. Kikevertettem Tikkurilából egy kissé provánszi hangulatú kékes-zöldes színt, mely azóta a kedvencem lett. Lefestettem és tanakodtam magamban, mi legyen még rajta. Tapétázzam? Modernizáljam? Végül úgy döntöttem, hű maradok a bútor gyökereihez és a sajátjainkhoz. Ez a szekrény Kalocsa környékéről származik, mi is arrafelé lakunk. Nagymamám rengeteget hímzett, kalocsai motívumokat használt. Ekkor olvastam a hímzett bútorodról, melyet szalaggal díszítettél. Én meg úgy gondoltam, kihímzem ezt a szekrényt, de festéssel.

A kalocsai mintára nagyon jellemzőek az élénk színek, és a kötött színkombináció, ezt azonban nem annyira ismertem, meg nem is szerettem volna túl tarkára, ezért a fehér akrilfesték mellett döntöttem. Megnéztem nagymamám régi mintáit, és a neten is találtam motívumokat, ezeket felhasználva festettem meg a mintákat. Először zsírpapírra, majd indigóval ráírtam a fára, kifestettem, és a száradás után leradíroztam a segédvonalakat.

A két ajtón lévő minta egyben a saját családunkat is szimbolizálja – virágnyelven. A szíveket azért rajzoltam, mert egy Bibliai idézetet juttat eszembe: Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! (Péld 4,23) A madarak minket ábrázolnak a férjemmel, a nagy virágok a már meglévő és még vágyott gyerekeinket. Így lett a szekrény családunk jellemzőit összefoglaló szimbólummá – amellett, hogy nagyon jól mutat a nappalinkban.

Mellé két régi ikeás fotelt festettem át ugyanolyan színűre. A huzatukat pedig szintén ikeás anyagból varrtam meg. Bár száz év választja el a két bútordarabot, mégis harmonizálnak színüknél fogva, valamint mindkettő virág-madár motívumokat ábrázol a maga stílusában. Mondhatni madarat tolláról, bútort madaráról….

Köszönöm az ötleteket, inspirációkat! További sikeres tervezgetést, szépítgetést, álom-építést kívánok Neked az új évben is!

Szeretettel: Ildikó”

Nektek is van elkészült bútorotok, otthondekorációtok, újonnan felújított szobátok amit megosztanátok? Küldjetek fotót a kicsihaz@gmail.com email címre és ha tetszik amit látok, felkerül a munkátok a blogra!