Nincsenek káros szenvedélyeim. Nem iszom, nem dohányzom, nem szoktam édességet enni, és a kóláról is leszoktam pár hónapja. Egyetlen egy dolog van, amiről nem tudok lemondani, még ezekben az ínséges időkben sem, az pedig egy lakberendezési magazin, a LivingEtc.

Ez a kedvenc külföldi magazinom. Kábé, négy hazai magazin ára. De megéri. Minden egyes lapját. Minden egyes oldala inspirál, ötletet ad, kreativitással tölt fel.
Mostanában, újra előszedem a régi, eltett magazinokat, és át-meg átlapozom, de újabban egészen más szemmel, mint eddig: a stylist szemével.
Azt nézem, hogyan hoznak létre a valóságban nem létező tereket mások, vagy hogyan rendeznek el egyszerű tárgyakat úgy, hogy művészinek hasson.
A styling munka nem más, mint szemfényvesztés: szebbnek láttat, mint ami, vagy egész egyszerűen, valóságban nem létező tereket mutat lakottnak, otthonosnak. Vagy bármilyennek…
Tavaly augusztusban csöppentem bele a stylistkodásba és azóta rendszeresen kiélhetem a vágyaimat, ami térteremtést illeti.
Ez egy játék. Egy nagyon izgalmas játék. Kicsit olyan, mint amikor a Barbi babáimnak rendeztem be otthont.
Megkapom a témát, ekkor elkezdem gyűjteni az inspirációimat: színeket, hangulatot, a képek fotózott szemszögét.
Aztán kitalálom, mit szeretnék látni a képen, és ehhez keresem a helyet és a bútorokat, kiegészítőket.  Vagyis, gombhoz keresem a kabátot. Nem biztos, hogy ez a jó megoldás, de én már csak ilyen vagyok: mindig a nehezebb utat választom.
Szerencsére, egyre több helyen ismernek, így egyre szebb helyeken tudok összeállítani egyre különlegesebb holmikból enteriőröket. Legutóbb például az ArtKraft–ban fotóztunk, csodálatos bútorok között. Ennek a fotósorozatnak a többi részét megnézhetitek itt.