Volt egy jó,meg egy rossz ötletem. A jó az volt,hogy menjünk ki a Construmára. Kell egy rakás építőanyag, és kellenek az ötletek. Beszereztünk egy halom prospektust, begyűjtöttünk egy csomói információt, főleg a szigetelést illetően, ami még mindig a központi kérdés nálunk.

Sok izgalmas dolgot láttam, bár ezek az újdonságok többnyire nem a mi pénztárcánkhoz szabottak.

A rossz döntés az volt, hogy a kisebbik gyereket vittük magunkkal, “majd elalszik a babakocsiban” felkiáltással. Hát nem aludt el. Viszont látványosan unta az egészet, aminek hangot is adott. Így egyikünk folyton a kicsit tutujgatta, etette-itatta, pelenkázta, labdázott vele, rohant utána, míg a másik próbált beszélgetni. Aztán, a hazafelé úton, összedobtuk, amit hallottunk. Mivel gyerekkel a tempónk gyök kettőre redukálódott, így gyakorlatilag egy teljes pavilont ki kellett hagynunk. Egy másikon pedig épp csak végigrohantunk, fél szemmel, nyálcsorgatva a jakuzzikat pásztázva, hogy még időben odaérjünk a nagyért az oviba.

A rohanástól, gyereksírástól eltekintve azonban, nagyon hasznosnak éreztem a kiállításon eltöltött időt. Készíthetjük a pénztárcát, az építőanyagok megvásárlása következik!