Két éve kezdtük el építeni a kertünket. Két éve lettünk hobbikertészek és fanatikus kertépítők. Ősztől-tavaszig a ház belső tereinek szépítgetése a szórakozásunk, de tavasztól-őszig csak a kert számít.
Nem árulok zsákbamacskát: a kertészkedés időigényes és igencsak drága hobbi. Az elmúlt két évben tetemes összeget költöttünk növényekre, virágokra, fűre és kertépítésre. Mi azt gondoljuk, hogy ez kvázi befektetés. Kellő gondoskodásunkat a kert meghálálja és évről-évre egyre többet kapunk vissza.
Ám tény, hogy folymatos munkát ad egy ilyen kert. Ezért fontos hogy hobbi legyen és ne egy újabb kötelesség!
Sokáig azért nem nyúltunk a meglehetősen jellegtelen, elhanyagolt kertünkhöz, mert féltünk a szakértelem hiányától, de még nem győztük meg magunkat hogy egy kertész majd minden igényünket kielégítő kertet épít nekünk.
Hiszem, hogy nem csak szakértelem kell egy gyönyörű kerthez, hanem jó ízlés és stílus is. Igazából sosem gondoltunk hogy ennyire beleássuk magunkat a témába, de az esküvőnk helyszínének képzeltük el házunk kertjét, (erről képek ITT) így nem volt mit tenni, belevágtunk.
Azóta rengeteg tapasztalatot szereztünk, rengeteget dolgoztunk a kertünkön és számtalan növényt ültettünk. Sőt azt hiszem mondhatom azt is, hogy tanultunk egy csomó mindent.
Ebben a posztban a kertünkben lévő növényekről készítettem összefoglalót, kiegészítve saját tapasztalatokból eredő jó tanácsokkal.
Az első megmozdulásunk a kerti út építése volt, amit ketten csináltunk a férjemmel és iszonyatos munka volt. (ITT) De ez adta meg az alapját a jövőbeni kertnek. Az utat szürke murvával fedtük, alá geotextil került. A geotextil nélkül hamar gyomossá válik egy ilyen út! Ez a szürke murva került a ház mögötti kocsibeállóra is és a garázs (műhely) köré.
Egy kicsit két részre tagoltuk a kertet: az elő rész az utca felöl egyelőre még visszafogott, rendezett kert, a hátsó, intim, garázs takarásában lévő részek pedig már jóval bujább hangulatúak.
Erre a hátsó részre készült el két éve a szintén saját építésű tavunk (bővebben a munkáról ITT), amibe aranyhalakat telepítettünk és elkezdtük beültetni gyönyörű növényekkel.
Ezek kerültek a tó mögé:
- bangita
- sás
- bodza
- kúszó hortenzia
- kecskerágó a kő csobogó tetejére
A tó mellé látványelemként még ültetünk egy csomó növényt. Ezek közül minden elfagy télen, de eddig minden tavasszal újra is hajtottak:
- hortenzia
- páfrány
- kála
- menta
És a vízbe is került növény jócskán, mert rajtuk múlik a tó oxigén ellátása:
- hínár
- sás
- vizi menta
- mocsári nőszirom
- gólyahír
- kolokán
- és természetesen tavirózsa
A tavi növényeknél csak arra kell figyelni, hogy időnként sajnos meg kell őket tizedelni, mert különben teljesen benőnék a tavat. Ősszel kissé visszavágom őket, de egyébként gond nélkül kitelelnek.
A kert leghátsó része a legsötétebb. Itt a nyírfa és a jezsámen bokrok szinte már összenőttek, természetes sátrat képezve.
Innen egy részen el is távolítottuk a füvet, és képeztünk egy íves ágyást, amibe került sok hortenzia, árnyékliliom, örökzöld téli meténg, japán kövérke, törpe bangita és babérmeggy.
A talajtakarók pár év alatt szépen összenőnek és örökzöld fűhelyettesítők lesznek ezen az árnyékos részen.
Megmondom nektek őszintén, hogy utálom a tujákat. Tudom, nem tehetnek ők semmiről de mégis, számomra a tuja a fantáziátlan emberek növénye. (vagy a lusta kertészé mert az égvilágon semmit nem kell vele csinálni soha) Így első körben igyekeztem megszabadulni tőlük ott, ahol lehetett.
A kert hátsó részére, a tuják helyére kerültek a jezsámen bokrok. Az első évben egyáltalán nem hoztak virágot, de azóta, május közepétől-júliusig nem túlzok, ontja gyönyörű fehér virágait. Február tájékán vissza szoktam metszeni kicsit, talán ez az oka.
Mostanra hatalmas, lelógó ágai jó nagy helyet foglalnak, így idén kicsit meg kell majd zabolázni, mert tényleg kezdi elvenni a fényt a hortenziák elől.
A hortenziák az egyik legkedvesebb növényeim. Sokat ültettünk belőlük, és szerencsére eddig csak egy pustztult ki, mert nem kapott elég fényt a jázminbokor árnyékában.
A hortenzia elég kényes növény, de gyönyörű, gyermekfej nagyságú virágai megérdemlik a gondoskodást. A hortenziának mindig veszünk speciális, rhododendron földet, valamint tőzeget is mert a savanyú talajt szereti.
Kizárólag csepegtetővel öntözzük, mert azt szereti ha a gyökereit éri csak víz. A csepegtetőt a kis autómata locsolónkra szoktuk kötni, és meleg nyári napokon, reggelente egy órán át öntözzük a hortenziákat, meg ami azon a részen van.
Apropó csepegtető öntözés. Erről eszmebe jutott a tavalyi füvesítésünk, ami a leglátványosabb változást hozta a kertbe. (erről bővebben ITT)
Amikor először írtam arról, hogy gyeptéglát teszünk le de nem építettünk ki hozzá öntözőrendszert, sok olyan vélemény hangzott el, hogy nem lesz tartós így a gyepünk. Nos, bebizonyítottuk, hogy létezik gyönyörű gyep öntözőrendszer nélkül is!
Mint látjátok, a füvünk gyönyörű. A férjem gondozza méghozzá nagyon körültekintően. A locsolásnál törekszik arra, hogy az időjárást természetes módon utánozza, így folyton figyeli a fű színét és állagát, ez alapján dönti el, mikor kell elindítani a locsolást. Fontos, hogy kicsit edzzük a füvet, vagyis nem mindig, ugyanakkor és ugyanannyit locsolunk, mert így “kényszerítjük” a fűmagokat hogy jó mélyre növesszék gyökereiket és így lesz ilyen vedítóan smaragdzöld egész évben.
Ebben nagy segítség a Gardena Comfor Aquacontrol, amit időzíteni is tudunk, így hajnalban már úgy indul a locsolás hogy nem kell felkelnünk. Az automatába kétféle konturt lehet beprogramozni, így nem locsol felesleges helyeken, csak ott, ahol kell. Ezzel a géppel és három tömlő csepegtetővel mi meg is oldottuk a locsolást az egész kertben.
A füvet tavasszal tápoldatozzuk és trágyázzuk, így még ragyogóbb zöld. Nekünk ez a módszer jobban beválik, mert mi magunk kontrolláljuk a fű vízellátását, nincs föld alatti meghibásodás, és nincsenek kiszáradt vagy begombásodott foltok avízszelepek körül. Igaz, több is így a munka,lusta kertészeknek nem javaslom.
Egyébként tavasszal minden növényünknek jut szerves trágya, és ahol a savanyú talajt szeretik, ott tőzeg is. A nyár folyamán pedig mind a buxusok, mind a hortenziák és mind a petúniák (idén az építkezés miatt még nem ültettem) hetente kapnak nekik megfelelő tápoldatot.
A legnagyobb figylemet a buxusok igénylik. Ezekből is van jó pár a kertben, elültetve és kaspóban is. Ők meg a férjem kedvencei, maga nyírja formára őket. A buxusoknak az elmúlt pár évben akadt egy komoly pusztítójuk, amely Európában eddig nem volt honos és emiatt természetes elllensége nem létezik. Ez a puszpángmoly.
Nagyon veszélyes kis állat, gyakorlatilag egy hónap alatt tönkre tud tenni akár egy hatalmas buxusfalat is. Tavaly sajnos láttam pusztítását nem csak hazánkban, de gyönyörű kastélykertekben Olaszországban és Németországban is.
Emiatt májustól-novemberig hetente kétszer is átnézem a buxusokat. Ha bebábozódott bogarat vagy gyanús fehér, penész szerű valamit látok az ágakon, azonnal leszedem, ujjammal letörlöm. Gyakorlatilag ez a fizikai eltávolítás tudja leginkább megelőzni a bajt, de július-augusztus hónapokban három hetente permetezzzük is a buxusainkat. A lemorzsolós módszert kezdődő levéltetvesség ellen is ajánlom!
Idén pedig már nem újabb buxust, hanem szintén formázható magyalt is vettünk, egyre szaporodó zöld gömb gyűjteményünkbe : -)
Most tavasszal került pár új ív a kertbe, íves átjáró a ház és a garázs között, valamint a tó mellé és előre, a kerítéshez is egy-egy új ágyás. A verőfényes, kerítés melletti ágyásba, a buxusok mellé fehér virágú pünkösdi rózsát ültettem és fehér virágú talajtakarókat. Ide került Henry lonc (csak ez a fajta lonc örökzöld), ami mostmár nagyon szépen kezdi eltakarni a kerítést.
A hatalmasra nőtt tearózsa egy részét kivágtam és elültettem egy termetesebb lilaakác tövet, természetesen fehér virágú fajtát, hogy majd innen futtassam fel a tornác tetejére és onnan végig a ház frontján. Az utcai kerítésen pedig Henry lonc fut, ez is szépen növekedik már.
Tavaly a garázshoz a Henry lonc mellé kínai loncot is ültettem, más néven fallopiát. Elképesztően gyorsan növő kúszónövény ez!
A garázs falára magunk készítettünk futtatót és mostanra szinte teljesen eltakarja a lonc a garázst. Ilyen növényt akarok még ültetni a garázs hátsó falához is pár tővel és nyár végére garantáltan nem fog látszani semmi az épületből.
A legkevésbé látható részen, a kocsibeálló mellett van a fűszerkertem. Ezen a szélárnyékos, védertt helyen a rozmaring is szépen kitelel és nő egyre nagyobbra. Van itt nekem még zsálya, kakukkfű, bazsalikom, koriander és vad rukkola is. Még nem tudom hogyan mentem meg őket a ház tatarozása során, de remélem sikerrel járok! (képet épp nem tudok mutatni, mert a növényeket a felújítás idejére ki kellett ásnom)
További terveim, hogy még több rózsát ültetek kaspókba és jövőre kezelésbe vesszük a kert eddigi legelhanyagoltabb részét, a garázsbejárót (amit valójában nem használunk garázsnak sem bejárónak):
Itt most két óriási tuja árválkodik, de teszünk majd róla hogy ez is buja zöld tengerré változzon. Akarok ide fügét, orgonát, még több hortenziát és pünkösdi rózsát is. És hát természetesen a most épülő teraszunkra is teszek pár kaspónyi virágot, növényt…..
Szóval, folyt. köv. : -)
A többi kert témájú posztomat meg találod egy csokorban ITT.
Hozzászólások: