Ohohóóó, hát végre eljutottunk ide is!Az elmúlt időszakban olyan voltam mint a kolbászsütő pasas a Blöffben: akárki megkérdezte tőlem hogy mikor leszek készen a kanapéval, mindig azt mondtam, hogy három-négy nap.
A bibi csak az volt hogy sokszor nem jutottam el a műhelyig, így a befejezés egyre csak tolódott újabb három-négy nappal.
A filmben a kolbász sosem sült meg, de én végül elkészültem ezzel a munkával is.
A múltkor ott hagytam abba, hogy a lecsupaszított vázat (a bontásról ITT olvashattok) újra felépítettem (erről ITT olvashattok).
És most jön a legnehezebb, a kárpitozós rész.
Itt könnyű lesz elrontani, ezért igyekszem pontos részletességgel leírni a folyamatot.
Mint most már láthatjátok, nem választottam sem mintás, sem orgonás, sem barokkos hangulatú kárpitot, hanem követve az általunk elképzelt “modern kúria” hangulatot, egy tradicionálisnak mondható, nagyon klasszikus és nagyon különleges színű bársonyt választottam kárpitnak. A szín tényleg nagyon különleges, nagyon finom, sem nem kék, sem nem zöld, de nem is türkiz. Ahogy a fény esik rá úgy változtatja a színét, de azt el kell mondanom, hogy ugyanez a szín van jelen a szőnyegünk mintájában is. Nagyon kontrasztos a fal színével, de ez kimondottan cél is volt. Ami a színeket illeti, mi bátor játékosok vagyunk 
A kárpitot a Terézvárosi Textiláruházban vettem, felvásárolva a teljes készletet, méghozzá akciós 3000 Ft/méter áron. Szuper vétel volt!
No de térjünk vissza a melóhoz. A kárpitozást az ülőrésszel kezdtem. Lemérem, hogy mekkora anyagra lesz szükség. Ehhez nem csak az ülőfelületet kell megmérni de hozzá is kell adni azokat a plusz centiket, melyek a keret aljáig vezetnek és még azon túl is kb öt centivel. A kivágott kárpitot beközepezem és felhelyezem a kanapé ülőrészére.
Tipp: a bársonynak fényjátéka van, ami azt jelenti, hogy másmilyen a színe ha balról jobbra simítható és megint kicsit másmilyen ha jobbról balra. Ezért figyeljetek arra, hogy mind az ülőrészen, mind a támlán egy irányba legyen simítható a bársony, különben el fog térni a színük!
A lesimított, kihúzkodott kárpitot a támla oszlopainál bevágjuk.
Majd a kisimított, hátra az ülő rész és a támla közötti résen is lehúzkodott anyagot elkezdjük kitűzni. Mint látjátok, egyik fotóm sem éles, ez pedig azért van, mert amikről most írok, azok nagyon komoly erőkifejtést igényelnek, az én kezem pedig brutálisan fáradt és kikészült. Remegő kézzel fotóztam ezeket a folyamatokat. (és nem ér lécci a körmömet cikizni…)
Ez azt jelenti, hogy nagyjából nyolc-tíz centinként lövök bele kapocsszeget, de nem túl erősen mert ezeket a kapcsokat majd a véglegesítés folyamán visszabontom. A kitűzés folyamán is figyelni kell arra, hogy a kárpit ne csússzon el, és hogy mindenhol ránctalanul, feszesen simuljon!
A sarkoknál a felesleges anyagokat kivágom, és elrendezem hogy azokat is ráncolódás nélkül tudjam tűzni.
Ha ezzel készen vagyok, szépen újra elsimítom a kárpitot, újra apránként végighúzkodom hogy feszes legyen és lassan haladva, az eleje sarkát még szabadon hagyva, véglegesre tűzöm úgy, hogy közben a kitűzésre használt kapcsokat is kiszedegetem. Tapasztalni fogjátok, hogy így még feszesebbre tudjátok húzni a kárpitot.
Ezután az ülőrész elején is elrendezem a sarkot mielőtt letűzöm, nagyjából így:
Ha sok az anyag, kivágom a felesleget.
Először az oldalsó részen lévő kárpitot húzom meg és teljesen kisimítva, tiszta erőből meghúzva az ülőrész elejének keretéhez tűzöm.
Ezután az ülőrész elején lévő kárpitot behajtva, lesimítva letűzöm szintén elöl. Itt már szépen össze kell hogy illeszkedjen, nagyobb rés és ránc nélkül. De nem elégszünk meg ennyivel, a találkozási pontot rejtett gyöngyvarrással össze is varrjuk. (ezt már fotó-dokumentáltam
EBBEN a posztban) Hogy ne csússzon szét az anyag és szépen tudjunk varrni, stekkerrel (úgy néz ki mint a hústű, szerintem azzal helyettesíthető) megtűzzük a kárpitot mielőtt nekilátunk a varrásnak.
És ezzel elkészültünk az ülőrésszel! (majdnem) Most jöjjön a támla. Nos, ehhez kell a szokásos kis matek. Mert itt számolgatni, méregetni kell, méghozzá pontosan. Ha nem baj, ezt most nem írom le részletesen, hiszen
ITT már leírtam a számolás menetét. A lényeg, hogy a szivacshoz képest vegyétek figyelembe a szivacs öt centis vastagságát és azt, hogy kb lyukanként két centit “be fogtok gyűrni” a tűzés során. A lyukak közötti távolság kiszámolásához itt egy kis trükk: tegyünk fel egy darab anyagot a szivacsra, nyomkodjuk bele a lyukakba a kárpitot majd jelöljük meg filctollal a lyukak helyét a kárpiton. Így:
A lyukak távolságát lemérjük, és ezt vesszük alapul: a hosszanti lyukak távolsága 14 cm lett, a vízszinteseké pedig 18 cm.
A kárpit kivágásánál még kalkuláljuk be a tűzések helyét, tehát adjuk hozzá a támla és a háttámla alja közötti részt, valamint a legfelső tűzés és a támla teteje közötti részt. Az oldalaknál ugyanúgy: a legszélső tűzés helyéhez adjuk hozzá a tűzés és a keret távolságát. Nem vagyunk profik, úgyhogy inkább számoljunk még rá két-három centit! Nekem 87x 236 cm-es darabra volt szükségem.
Ha kiszabtuk a kárpitot, felhelyezzük a támlára, szintén kimérve és magunknak kis bevágással bejelölve a közepét. Itt már tűzni fogunk, de nem úgy, mint az ágyvégnél, mert itt nincs kemény hátlap, amihez kitűzhetjük a gombokat.
Ezt a fajta tűzést ellengombozásnak hívják, elvileg egy “ellengombbal” kell megerősíteni a tűzött gombot. De mivel nem látszik, teljesen felesleges gombot tenni a hátlapra is, megelégszünk egy csíkokra vagdalt és összetekert kárpit-maradékkal is.
A művelethez kell majd egy görbetű, a duplaspicc, alias két oldalú tű. (ezekről és a beszerzésükről
ITT), egy tekercs viaszos zsineg (kárpitoskellék és bőrdíszműves boltban kapható), valamint a kb négyszer tíz centis csíkokra vagdalt és feltekert kárpit. Ja, és tudni kell csúszócsomót kötni!
Tényleg, ez most kulcsfontosságú, hiszen az összes lyuknál kétszer kell majd ilyet kötni. Próbáltam fotókkal bemutatni hogyan kell de le is írom: keresztezett zsineg, felbökés, lebökés és hurkolás. Végül húzás, de előbb beillesztjük a feltekert kárpit-darabot. Íme:
És ha a csúszócsomó már megy, készítsünk be háromnapos élelmiszer csomagot és lássunk neki! Kezdjük középen (a a jelölés segít) a legalsó sorral. Innen megyünk a jobb, majd a bal szél felé.
A görbetű segítségével fogjunk be kb két centit a kárpitból a jelölés mentén és húzzuk át az anyagon a zsineget:
Az áthúzott zsineg mindkét szárát vezessük át a duplaspiccen (kétoldalú tűn). Így juttassuk át a zsineg mindkét szárát a szivacs túloldalára ügyelve arra, hogy mindig hevederen keresztül is átmenjünk.
Ha átjutott a két szár, jöhet a jól begyakorolt csúszócsomó és közé a kis textildarab. Ne húzzuk még a legszorosabbra!
Nagyjából másfél óra egy sor ennél a műveletnél. Ha nem tűzöttre csináljuk a kanapét, kb két napot spórolhatunk magunknak. Igaz, közel sem lesz annyira szép, minta amilyen ez lesz.
Amikor az összes lyukon áthúztuk a behúzott kárpitot, elkezdjük a kárpitot elrendezni. A ráncolásokat eligazítjuk, a széleket kihúzkodjuk, lesimítjuk, középen lefelé és felfelé, a széleken kifelé. Végül a csúszócsomókat ebben az állapotban a legszorosabbra húzzuk. Ebben az elrendezett állapotban kitűzzük stekkerel (hústű) a kárpitot. Ez tartja a helyén az elrendezésünket, amíg tovább dolgozunk:
A tovább dolgozás annyit jelent, hogy újrakezdjük a csúszócsomózást. De most már a gombokat visszük fel! A képen látható gombokat én készítettem egy speciális eszközzel, de mivel ez egy drága szerkezet, javaslom hogy inkább csináltassátok meg
Massányiéknál.
Ehhez a kétoldalú tűn áthúzzuk a gombot és a zsineg mindkét szárát. Igyekezzünk a behúzott lyuk közepébe találni, közben még rendezgetni a rácokon. Itt is fontos, hogy ne szivacsot, hanem hevedert találjunk az átszúrásnál! Nem kell újra “ellengombozni”, de az áthúzott szárakon úgy kössük meg a csúszócsomót hogy a feltekert kárpitdarabot ez a zsineg is közrefogja. Ennél a csomózásnál már húzhatjuk rögtön maximumig a csomót. Csak semmi pánik, ez már gyorsabban halad, fél óra alatt végeztem egy sorral.
Ha készen vagyunk a gombozással, már közel járunk a végéhez! A zsineg bevágása miatt valószínűleg a kezünkön a bőr is…
Elkezdem szépen a stekkerek mentén letűzni a kárpitot a kerethez, szintén középről kifelé haladva. ehhez levágom a felesleges anyagot, majd az anyagot visszahajtva tűzöm a helyére.
Tipp: itt az íves sarkok okozhatnak gondot, de addig igazgassuk húzogassuk a kárpitot, hogy ráncmentesen tudjuk tűzni így:
A karfáknál vágjuk be e kárpitot hogy könnyebben tudjunk vele dolgozni, és a beigazított ráncokra mindig figyeljünk, nehogy menet közben elcsússzanak itt a szélénél!
Az oldalsó és hátsó részen erőteljesen húzzuk a kárpitot miközben tűzzük, legyen minden jó szoros. Ha elkészültünk, letisztázhatjuk a hátoldalt, vagyis vágjuk le a maradék, felesleges kárpitot és a hosszú zsinegeket is. Ez utóbbiakra biztos ami biztos, kössünk egy utolsó, immár sima csomót mielőtt levágnánk a szárakat kicsire.
Ha ezzel is megvagyunk, jöhet a karfa!
A karfa alapja az úgynevezett papírdekli, amit szintén kárpitos kellék boltban lehet beszerezni és tulajdonképpen egy irtó vastag kartonpapír. Bontás közben bele lehet botlani, ilyenkor kéretik félretenni és később sablonként felhasználni!
Én a régi lebontott papírdekliket vettem alapul, körberajzoltam, kivágtam és jelöltem hogy melyik hova való.
Kell egy a karfán belülre és kell egy kívülre is. (és majd kelleni fog a háttámlánál is de az még odébb van). Most a belső részeken kezdünk.
A kivágott kartonra ragasztom fel a szivacsot, méghozzá trükkösen: a szivacsot egy kicsivel rövidebbre vágtam mint a papírdeklit majd a szivacs beragasztózott felső szélét a deklihez nyomkodtam, lesodortam. Így lesz egy kicsi íve:
A karfához tettem még hevedert, majd azok is tartják a deklit hogy ne tudjon kitüremkedni. A szivacsos papírdeklit beszuszakolom a helyére. Beigazítom, majd kilövöm a kerethez.
Utána a lebontott karfa-kárpitot sablonként használva kiszabtam a karfára szánt anyagot. Hagyjunk rá azért, bizos ami biztos!
A kárpitot itt is beigazítom, lehúzkodom oldalt az ülésnél és a támlánál is, majd a külső kerethez lövöm. Felül, a kárpitot visszahajtva, stekkerrel tűzöm meg a kárpitot, hogy szépen a helyén maradjon amíg tűzöm. Ne legyen ránc sehol! Ezt a munkasort megismétlem a másik karfánál, végül pedig jöhet a “betakarás”.
A külső papírdekliket is fellövöm, majd kitűzve, eligazgatva, visszahajtva fellövöm rá a fedő kárpitot is, ezzel végleg eltakarva a karfa valamint az ülőrész tűzésnyomait.
Jöhet az utolsó elem: a hátfal eltakarása. Szintén a régi dekli alapján kivágom az újakat és fellövöm. Nem bírom ki és ráírom a nevem. Csinálok egy kis jövőt a jelenben……
Megfordítom a kanapét, hogy könnyebben hozzáférjek és visszahajtva az anyagot elrendezem és kitűzöm a kárpitot. Végiglövöm, szépen, körben a keret mentén, eltakarva a feliratot és a dátumot egy jó időre.
Gyakorlatilag készen vagyok.
Már csak az utolsó mozzanat van hátra: a bortni felragasztása. A bortni az a díszcsík, ami eltakarja majd a kapocsszegeket végig a keret mentén és a karfáknál. Nekem kellett belőle tizenöt méter.
A bortnit az alsó rész szélén kitűzöm:
Utána forró ragasztóval ragasztom végig, ameddig csak lehet, körben vágás nélkül. Tulajdonképpen csak a karfák külső oldalánál és a hátsó támlánál vágtam el. a sarkoknál irányítani kell a bortnit, de szépen tud simulni ott is.
Legutolsó műveletként, hogy a portól védjem a szivacsot, befedem a kanapé alját:
Nagylevegő! Kész. Készen van.
Ez most még csak a műhelyben készült béna fotó telefonnal, neonfényben. Csütörtökön viszont megmutatom hogyan néz ki a nappalinkban hiszen ott tündököl igazán, oda készült, ott mutatja meg igazi arcát és színeit.
Nézzetek be csütörtökön mindenképpen!
Másfél éves Ikea 2 személyes Karlstadt kanapénk pedig végleg feleslegessé vált. Kitűnő állapotban eladó! Ezt a kanapét az Ikeában 119 900 Ft-ért árulják, én 80 000 Ft-ért adom és Budapest területén belül házhoz is szállítom. Érdeklődni: kicsihaz@gmail.com email címen lehet.
A kárpitozás előző részei:
UPDATE: A kanapét a végléeges helyén, a nappalinkban
ITT nézhetitek meg.
Hozzászólások:
By Anonymous 25 feb 2014
Dzsííízusz Krájszt ! 😀
Gratulálok, gyönyörű lett még stock fotó nélkül is káprázatos és fenséges 😉
Köszönjük a tutoriált, mely számomra megfizethetetlen.
Légy büszke magadra!
Üdv,
M
By Anonymous 25 feb 2014
leesett az állam rendesen, azóta várom, mióta először megláttam a kanapét….valami gyönyörű lett!!!!
mikor lesz már csütörtök???
Judit
By Anonymous 25 feb 2014
BRAVÓÓÓÓÓÓ
Gabi
By ozsuzsanna 25 feb 2014
Fantasztikusan jó lett!
A tutoriálok eszméletlen alaposan és jók, de asszem ez az a projekt (mondjuk már az ágyvégnél eldőlt) amibe nem vágok bele.
zsuzsi
By janka 25 feb 2014
Kemény munka, de gyönyörű lett!
Minden elismerésem!
j.
By Anonymous 25 feb 2014
Szerintem ne vesztegesd az idődet körömlakkozása. Inkább dobj össze még egy pár hasonló dolgot:))
By szilvikém 25 feb 2014
Mivel az elkészítéshez szükséges fanatizmus jellemzésére nem állnak rendelkezésemre adekvát nyelvi eszközök, így csak a végeredményről szeretném megosztani veled Kata, hogy nem értem , egy tárgy hogy lehet egyszerre ennyire hagyománytisztelő és modern, komoly és vicces, kedves és szemtelen. Fülig ér a szám!!!!! Köszi, hogy láthattam, továbbá gratulálok neked és a többi boldog tulajnak. A kanapéhoz és hozzád. Szilvi
By Sára 25 feb 2014
Ez valami eszméletlen nagy munka volt, de maximálisan megérte! A színe pedig a pávának a farktollait juttatja eszembe.
Nagyon szép munka Kata, gratulálok!
By Szentgyörgyi Kata 25 feb 2014
Köszönöm a dicsérő szavakat, el sem tudom mondani nektek, mennyire jó érzés itthon tudnom ezt a darabot! Nem baj ha ti nem álltok neki, de jó ha tudjátok, hogy miért is drága az egyedi bútor és a kézműves munka.
By Anonymous 25 feb 2014
fantasztikus, elképesztő!!!!!!!
great minds think alike:
http://littlegreennotebook.blogspot.hu/2014/02/bright-velvets-in-library.html#more
;))))
üdv, Ági
By zsuzsa skeren 25 feb 2014
Őszinte csodálatom! Nagyszerű lett.
By Anonymous 25 feb 2014
Wow!
Gyönyörűségesen szépségesen csodálatos lett. Gratulálok az ügyességhez, a kitartáshoz és a szép munkához!
Annamari
By Enikő Szendrődi 25 feb 2014
Ez gyönyörű lett! Minden elismerésem! Hihetetlen nagy munka és hihetetlen jó érzés lehet!
By Paat 25 feb 2014
Minden, de MINDEN tiszteletem! Ezentúl ideküldöm mindazokat, akik fanatikusnak neveznek egy-egy horgolt/kötött takaróm készítését látván:)))
By Szentgyörgyi Kata 25 feb 2014
Ági, vicces hogy pont ma jelent meg az a poszt. Imádom a csajt, szeretem a stílusát és nagyon örültem amikor reggel ezt a posztot olvastam. Remélem itthon is divatba jön az a stílus, amit ő képvisel. Én mindenesetre teszek majd érte 😉
Paat, nekem a horgolás/kötés bármilyen formában egyenlő a fanatizmussal :-)))))
By Szani 26 feb 2014
Brutálisan nagy munka megcsinálni ezt! Nem is tudom hogy ezek után valaki neki mer-e állni! Én tuti nem! A kanapénkra varrott huzatnál nálam megállt a tudomány!
Gratulálok! A színe meg külön a kedvencem!
By Erika Éder 26 feb 2014
Kata, ez egyszerűen gyönyörű! Gratulálok! Erika
By szögletes aranyhal 26 feb 2014
Még elolvasni is nagy munka volt, nemhogy megcsinálni…
Tényleg nagyon szép lett, le a kalappal!
Gabi
By Anonymous 27 feb 2014
Kedves Kata!
Nemcsak látványban, de dokumentálásban, információban, tanításban, szakmai értékben is felbecsülhetetlen, amit ide kiteszel csak úgy. Köszönöm, mert sokat tanulok tőled, és nagyon inspiráló vagy.
Így tovább!
Betty
By Laurendilla 27 feb 2014
Kata csak gratulálni tudok!!!!!! Csodálatos lett a kanapétok, mondom én ezt úgy, hogy egyáltalán nem kedvelem a barokk, neobarokk, chippendale, stb. stílusú bútorokat. Engem a színe fog meg igazán, ez a különleges kék-sötétbarna kombináció, hatalmas munka volt, kényelmes pihenést rajta, megérdemled!!
Maya
By SomAndi 05 már 2014
Nagyon szép lett! Nagyon ügyes vagy! A leírás is nagyon alapos! És már azt is tudom, hogy én SOHA, de soha nem kezdek még hasonlóba sem! ;-))
Gratula!!!
By Anonymous 13 már 2014
Kedves Kata, lenyűgöző amit csináltál, gratulálok.
Nálunk otthon egy igazi kárpitos vagyonokért olyat művelt, hogy sírni tudnék,az anyag ráncol, átüt az alatta lévő anyag, szóval inkább magad uram.
Próbálkozni fogok, tanulom a képeid alapján a módszert, nagyon várom minden új bejegyzésed.
szeretettel üdvözöl Zsuzsa , Tabán